HTML

Álljunk szóba egymással!

2013.02.22. 13:34 gezvary

Minap olvastam a Párbeszéd Magyarországért párttá alakulásáról, illetve arról, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalásokat az Együtt 2014-gyel. Alapító nyilatkozatukban a következőket írják: "Úgy látjuk, hogy az ország nyugodt, hiteles, párbeszédre kész és felelős politikára vágyik, amely az ész, és nem az erőszak nyelvén beszél, amely meggyőzni és nem legyőzni akarja a többi felet, amely nem alattvalókat, hanem partnereket keres." Egyetértek, nagyjából erre várhat minden magyar választópolgár, csak sajnos már elég régóta várnak és a múltban eddig minden politikai szereplő rácáfolt az emberek reményeire. Éppen ezért iszonyatosan nehéz eredményeket elérni nyugodt, hiteles politizálással, főleg úgy, hogy az ellenérdekelt felek természetesen minden erővel a hiteltelenítésen fáradoznak. Nincs is olyan nehéz dolguk, hiszen mi sem egyszerűbb nekik, mint néhány százmillióért teleplakátolni az országot Gyurcsány Ferenc és Bajnai gordon fényképével, amin épphogy csak patájuk és szarvuk nincsen. Nincs tehát könnyű helyzetben senki, aki ellenzéki együttműködést szeretne az ország érdekében, mert azonnal rányomják a bélyeget, hogy a 2010 előtti hatalom visszatérésében segédkezik, márpedig ők tették tönkre az országot, mint tudjuk.

Éppen ezért azt gondolom, hogy valahogy ezt az egész együttműködősdit ki kellene terjeszteni a pártokon túl is. Tudom, tudom mi sem egyszerűbb ezt kijelenteni, de a gyakorlati megvalósítás szinte lehetetlen, mert annyira végletesen megosztott a társadalom, ráadásul az emberek nagyon nagy része puszta egzisztenciális félelemből is inkább távol tartja magát mindenféle politikai vagy annak látszó kezdeményezéstől. De hátha van mégis valami megoldás. Eszembe jutott például, hogy ezt az egész párbeszédet valahogy más dimenzióba kellene helyezni. Mondjuk azzal kezdhetnénk a dolgot, hogy felkérjük a rendszerváltás utáni összes köztársasági elnököt, hogy az ő védnökségükkel történjen meg egy, a szélesebb társadalmi rétegeket is bevonó egyeztetés arról, hogy milyen Magyarországot képzelünk el magunknak a jövőben. Amolyan társadalmi megegyezést kellene kötni és ebben nem csak pártok vehetnének részt, hanem civil szervezetek, szakszervezetek, mozgalmak, aki csak akar. És például a politikusok bizonyíthatnák elhivatottságukat, illetve azt, hogy nem pusztán a hatalom megszerzéséért küzdenek, azzal, hogy megegyezést kötnek ezekkel a szervezetekkel arról, hogy állítsanak ők is egyéni jelölteket a választásokon, akikkel szemben a politikai pártok nem állítanak ellenjelöltet. Ehhez nyilván szükség lenne egy olyan kormányprogramra, amely a fenti egyeztetéseket követően elfogadható minden résztvevő számára, amit aztán a megválasztott független/civil képviselők is képviselni tudnak. Gondoljunk csak bele, mennyi remek, nagyszerű embert ismerünk a környezetünkben, akiről azt gondoljuk, bezzeg, ha ilyenek ülnének a parlamentben, minden más lenne. Ezzel nyilván nem azt akarom mondani, hogy minden politikus léhűtő és csak a saját érdekeit keresi, sőt szerintem többségük nem is ilyen, de a társadalomban kialakult kép miatt üdvözítő lenne, ha olyan emberek is "képbe" kerülnének, akikről az állampolgárnak elsőre nem az jut eszébe, hogy ez is csak egy politikus. Ezzel növelni lehetne azon emberek bizalmát, akiknek tele van a hócipőjük a jelenlegi kormányzással, de attól félnek, hogy hiába történne kormányváltás, csak a régi slepp kerülne megint vissza a helyükbe.

Az egyik legkomolyabb ellenérv a fentiekkel kapcsolatban az, hogy a civileknek eszük ágában sincs beállni valamely politikai oldal mögé, mert ezzel ellehetetlenítik saját létezésüket. Mondjuk az én értelmezésemben nem is mögé állnának, hanem inkább mellé, de persze a Fidesz médiaúthengere nem így magyarázná a dolgot, szóval ez egy fölöttébb kockázatos vállalkozás lenne. Ezzel kapcsolatban a következőt kell végiggondolni. Lehet azt mondani, hogy én civil vagyok, ilyen-olyan vagyok, nekem semmi közöm, semmi keresnivalóm a politikában és ez egy védhető álláspont is, csak azért azt be kell látni, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere szép lassan (vagy inkább rohamtempóban) teljesen élhetetlenné teszi az országot, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy csomagolunk és elmegyünk, mert már végképp nem bírjuk. Lehet mondani, hogy nem az én dolgom az ország politikai berendezkedésének megváltoztatása, de ezzel azt is kijelentjük, hogy nem a mi dolgunk a saját érdekeinknek a képviselete, megvédése. Talán ez is az oka annak, hogy annak ellenére, hogy az emberek 80 %-a szerint rossz irányba mennek a dolgok és nap, mint nap hajmeresztő történetek látnak napvilágot különböző területek (oktatás, egészségügy, mezőgazdaság stb.) anomáliáival kapcsolatban, az emberek puffognak magukban egy kicsit, de mégis minden megy tovább és nem vonulnak tömegesen utcára, hogy megálljt parancsoljanak ennek az őrültségnek.

De a végtelenségig nem lehet hagyni ezt, ezért szerintem nagyjából most van itt a pillanat, hogy mindenki, aki felelősséget érez kicsiny hazánk jövőjét illetően, félretegye félelmeit, averzióit és hangot adjon nemtetszésének és aktívan próbáljon tenni azért, hogy megváltozzon a helyzet. Már csak azért is így gondolom, hogy itt az idő, mert úgy vélem idén ősszel érdemes a politikától eddig távol maradóknak 19-re lapot húzni és komolyan részt vállalni abban, hogy a Fideszt le lehessen váltani. Nem mondom, hogy nem kockáztatnak semmit, mert rosszabb már nem lehet úgysem, mert erre naponta rácáfol szeretett kormányunk tevékenysége, de ha minden erőfeszítésünk ellenére 2014-ben mégis Orbán Viktor marad hatalmon, akkor némi költői túlzással úgyis befellegzett nekünk. Ha viszont sikerülne leváltani, akkor talán nyithatunk egy új lapot a történelemkönyvünkben és a múlt hibáiból tanulva egy kicsit okosabban, kicsit igazságosabban, kicsit fenntarthatóbban tudjuk majd vezetni ezt a hányatott sorsú országot.

Bizony visszaolvasva elég utópisztikusnak hangzik ez az egész, de én azért remélem, hogy hamarosan jobb irányt vesz a hajónk. És remélem, hogy eljön az az idő, amikor felelősségteljes emberek bátran részt vállalhatnak az ország irányításában akár a parlamentben is, anélkül, hogy a társadalom teljes megvetésétől kelljen tartaniuk.

Remélem.

Szólj hozzá!

Címkék: párbeszéd összefogás

A bejegyzés trackback címe:

https://remenyrabja.blog.hu/api/trackback/id/tr975097472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása